2011 augusztus 9 és 14 között bonyolítottuk le a már hagyományosnak számító, ezúttal harmadik erdélyi túránkat. A túrának 11 motorral és két autóval összesen húszan vágtunk neki.

Az első nap tulajdonképpen egy laza bemelegítés volt, mivel az esti órákban Nyíregyházán volt a gyülekezés, ahol a Sóstó gyönyörű környezetében a szállodával szemben lévő kitűnő étteremben vacsoráztunk. Azért a bemelegítő nap sem volt eseménytelen, mivel Milkó az M3-ason defektet kapott és neki kellett megszervezni a kerékcserét.

Másnap ragyogó napsütésben vágtunk neki a határnak. Ezen a napon kb. 300 kilométert motoroztunk Szatmárnémeti, Máramarossziget érintésével Felső Bányáig. Útközben Szaploncán megnéztük a híres vidám temetőt, ahol egy kiadós zápor miatt rövid kényszerpihenőt tartottunk. Ezzel a csapadékot az út további részére letudtuk. A kényszerpihenő után folytatva az utat az Iza mentén egy gyönyörű 400 éves román fatemplomnál is megálltunk. Felsőbányán a Suior nevű síparadicsom modern szállodájában laktunk, ahonnan másnap reggel sílifttel felvittek minket a hegyre. A hegyen a síterep mellett megcsodálhattuk a fából épített hatalmas éttermet és vendégházakat. Hogy erre a napra is jusson esemény az indulás előtt Vörös Roli motorjának a váltókarját kellett javítani. Szerencsére Attila szakértelme továbbá Halogén ereje és kitartása meghozta az eredményt és folytathattuk az utunkat.

Ezen a napon Nagy Bánya érintésével 320 kilométer igen változatos motorozás várt ránk. A kezdetben rosszabb utak okozta fáradságot Besztercén egy ebéddel kipihentük, majd csodálatosan kanyargó, autópálya minőségű úton, völgyeken és hegyeken át száguldottunk Bukovinába a Gura Humorului nevű városkába. A motorokat lerakva egy kisvasút szerű járgánnyal vittek minket vacsorázni, ahol a pálinka és finom húsok mellett ízelítőt kaptunk a bukovinai népzene és néptánc világából.

A negyedik nap reggel megtekintettük a híres 500 éves voroneti román kolostort, majd a keleti Kárpátokat kívülről is megszemlélve a hegyeken át végül visszatértünk Erdélybe. Mivel ezen a napon csak 160 kilométert mentünk kora délután értünk Borszékre, ahol a vendéglátók előbb körbemotoroztattak minket a városon és a felette lévő panoráma úton, majd elhelyezkedünk a panziókban. Egy bőséges ebéd után néhányan a pihenést választották. Aki nem volt rest azt terepjárókkal felvitték a hegyekbe, ahol Európa egyik legnagyobb és kétségtelenül legegészségesebb fenyőerdő rengetegét csodálhattuk meg. Emellett megtudhattuk azt is, hogy „a medve nekiül és a lapival együtt eszi a málnát”. Este aztán hatalmas grillezést csaptak a tiszteletünkre. Persze italban sem volt hiány.

Az ötödik nap közel 300 kilométert motorozva a csodálatos Maros völgyén, nemrég átadott kiváló felületű de nagyon jól kanyargó úton vettük az irányt Kalotaszentkirály felé. Útközben áthaladtunk Szászrégenen és Marosvásárhelyen, majd egy kiváló kb. 60 kilométeres autópályán Tordát és Kolozsvárt elkerülve gyorsítottunk egyet de közben megcsodálhattuk a híres tordai hasadékot. Kalotaszentkirályra érve óriási szenzációt keltettünk, mivel dübörgő motorjainkkal a templom mellé érkezve egy esküvői menetbe csöppentünk. A helyzet feloldására elkezdtük fényképezni a fiatal házasokat és a násznépet, miközben ők meg minket és a motorokat fényképezték. Szerintem ilyen esküvő még nem volt a faluban. Délután aztán a házigazdánk idegenvezetésével megnézhettük a híres református templomot, majd este csodálatos erdélyi töltött káposztával és egyéb finomságokkal ültük meg a búcsúvacsorát. A vacsorát a helyi népviselet bemutatása követte majd egy rövid táncbemutató után minket is táncba vittek a helyi fiatalok.

Utolsó nap még mindig gyönyörű napsütésben mindannyian hazafelé vettük az irányt. A túráról hazaérve bizton mondhatom, hogy mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. Az erdélyi városok és falvak hatalmas léptekben szépülnek. Az útminőség a legtöbb helyen messze felülmúlja az itthon megszokottat és ahol rosszabb az út, ott néhány éven belül szintén felújított úton motorozhatunk. A háttérmunkát végző Imolatours csapata kitűnő szállásokat és csodálatos vendéglátást biztosított számunkra rendkívül jutányos áron.

Aki nem jött el bánhatja de jöjjön el legközelebb.

Kiss Jenő